kornyezetvedelmi biztositasA környezetvédelmi biztosítás nem a legismertebb biztosítások egyike. Manapság- nem ok nélkül- egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelem. Nyilvánvaló, hogy ehhez nem kell magyarázatot fűzni, hiszen hallhatunk eleget erről a televízióban, illetve egyéb médiákban is. Természetesen önmagunk is tapasztalhatjuk ennek égető szükségességét, és nem kell feltétlenül bekapcsolni hozzá a televíziót. A környezetvédelem tipikusan egy olyan közösségi cselekedet, amelyet mindenki gyakorolhat, azaz mindenki tehet érte valamit. Nem elég arra várni, hogy majd az állam, vagy a cégek, esetleg a környezetvédelmi aktivisták majd megcselekszik helyettünk. Ez egy globális feladat, amely az egész emberiség életét, illetve élőhelyének minőségét befolyásolhatja. Az állami szerepvállalás egyik szegmense a törvényalkotás, amely segítségével a gazdasági szervezeteket is kötelezheti a tudatosabb környezetvédelemre, akár úgy is, hogy egyes esetekben biztosítás megkötésére kötelezi őket. Ilyen rendelet például a 2012. évi hulladékokról szóló CLXXXV. törvény, amelyben, egyes gazdasági szervezeteket környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelezi. Mit is lehet tudni róla?

Online árajánlat kérés

Az állam azokat a gazdasági szervezeteket, amelyek egy meghatározott mennyiséget elérő hulladékot hoznak létre, illetve képződik a telephelyükön, környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelezi. Ennek szükségességének bizonyítására elég, ha a közelmúltban történt vörös iszap katasztrófára gondolunk. A MAL-nak óriási összegeket kellett kifizetni a környezet helyreállítása érdekében. A hulladék mennyiségét rendelet állapítja meg, mégpedig a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet. Eszerint azoknak a gazdasági szervezeteknek kell környezetvédelmi biztosítást kötni, illetve azok kötelezhetők adatszolgáltatás teljesítésére, amelyeknek a telephelyén tárolt hulladék meghaladja, veszélyes hulladék esetén a 100 kg-ot, nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot, és végül nem veszélyes bontási-építési hulladék esetén az 5000 kg-ot.

Az előzőeken kívül kötelező környezetvédelmi biztosítást kötniük azoknak a gazdasági szervezeteknek is, akik mástól hulladékot vesznek át, tárolás, kezelés, szállítás céljából, illetve az 1013/2006/EK rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot hoznak be, visznek ki vagy szállítanak át. Nyilvánvalóan a környezetvédelmi biztosítási kötelezettség, egy szükséges előírás, de ugyanakkor a másik oldalt tekintve azt is látni kell, hogy annak költsége tovább nehezíti azoknak a vállalkozásoknak a költségeit, terheit, amelyek hulladékgazdálkodással foglalkoznak. Fontos tehát, hogy egy törvény, vagy rendelet megalkotásakor az általa érintett szervezetek érdekeit, és lehetőségeit is fegyelembe vegyék.